Hát akkor ez is eljött! Megtört a jég, s én is csatlakoztam a virtuális élményménymegosztás világához! Sokan mondtátok, hogy írjak majd, ha kimegyek, ezért úgy gondoltam, hogy Masteremtől, Attilától tanulva ez lesz a legkönnyebb módja annak, hogy tudassam veletek kalandjaimat, élményeimet, hogy tudjátok még élek, még nem vesztem el. Ezek az első bejegyzésel igazából szárnypróbálgatások, remélem elsajátítom a blogolás minden csínját-bínját, s nem leszek unalmas. Most még itthon vagyok, de mindig arra gondolok, mindjárt szerda. Igyekszem összeszedni a gondolataimat, koncentrálni arra, h ne hagyjak itthon semmit, ruhák itt-ott, anyukám kérdezget, mit viszek, én meg nem vagyok túl jó szelektálásban, ezért ha lehetne betenném az egész szekrényt. De nem lehet! Túl fáradt vagyok ehhez. Megyek inkább manikűrözni....